Az utóbbi egy hónapban megint számottevően emelkedett a külföldi szereplők forint elleni pozíciója, amit jól tükröz az árfolyam is. Lassan a tavasszal látott történelmi mélypont felé sodródik a magyar deviza, melyet a hazai tényezők mellett egyre inkább sújt a romló nemzetközi hangulat is, így egyelőre nem látni, mitől tudnánk talpra állni egyhamar.
Hétfőn a globális befektetői hangulat romlásával és a dollár erősödésével párhuzamosan jelentősen gyengült a forint az euróval szemben, amit kedden újabb mélyrepülés követett 364 közelébe az euróval szemben. Ez új öthavi forintmélypont volt, de aztán az MNB döntése előtt visszaerősödött a magyar fizetőeszköz. A jegybank jelzéseire (nem változtak a kamatkondíciók, megemelkedett az NKP keretösszege, jócskán lehúzta növekedési előrejelzését a jegybank) kezdetben kissé tovább erősödött 361-ig, de aztán Virág Barnabás MNB-alelnök nyugtatónak szánt üzenetei mellett is újra esett.
A rövidtávú válságkezelés mellett érdemes egyre inkább a hosszútávú hatásokon gondolkodni, azt mérlegelni, mi várhat a világra a következő években a járvány esetleges lecsengésével. Alan Iny, a Boston Consulting Group (BCG) igazgatója négy lehetséges forgatókönyvet vázolt fel, melyekre már most érdemes lehet felkészülni a gazdasági szereplőknek, bármelyik is valósuljon meg.
Hosszú hetek óta láthatóan csapdahelyzetbe került az MNB, hiszen a célsáv tetejéig emelkedő infláció és a vártnál nagyobb gazdasági visszaesés problémái között kellene lavíroznia. A keddi kamatdöntés legnagyobb kérdése az lesz, melyik mellett teszi le a garast a Monetáris Tanács, hiszen egyszerre nehezen tud szigorítani és lazítani is. A választás elsősorban a kommunikációban jelenhet meg, a kamatkondíciók várhatóan az eddigi szinten maradnak majd. Emellett érkezik a jegybank új GDP- és inflációs előrejelzése, melyet szintén kiemelten várnak az elemzők és a befektetők.
Jelentős gazdasági-társadalmi változásokat indíthat el a koronavírus-járvány és az azt követő válság – vélik gazdasági szakemberek. Egyre több közgazdász és befektetési guru gondolja úgy, hogy akár évtizedes tabuk is ledőlhetnek. De milyen lehet az új világ a járvány után? Kik lehetnek a nyertesei és a vesztesei az „új világnak”?
Az egész Európai Unióban Magyarországon volt a legmagasabb az infláció augusztusban, ezzel július után ismét a kontinens bajnokai voltunk ebben a mutatóban – derül ki az Eurostat csütörtökön megjelent adataiból. Sőt, az uniós módszertan alapján számított drágulás elérte az MNB inflációs célsávjának tetejét.
Aggasztónak találta a lengyel klímavédelmi tárca az Európai Bizottság (EB) elnökének, Ursula von der Leyennek szerdai javaslatát, miszerint 2030-ig a jelenleg tervezett 40 helyett legalább 55 százalékkal kellene csökkenteni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását az Európai Unióban.
Boris Johnson brit miniszterelnök szerint a tavaszhoz hasonló intézkedések pénzügyi katasztrófával járnának, ezért minden erejükkel megpróbálják elkerülni azokat. A miniszterelnök elmondása szerint a kormány kapacitás-bővítéssel október végéig 500 ezerre akarja emelni az egy nap alatt elvégezhető tesztek számát.
Az OECD a korábbi, júniusi előrejelzéséhez képest kisebb globális gazdasági visszaeséssel számol elsősorban amiatt, hogy az első hat hónapban a becsültnél jobban teljesített Kína és az Egyesült Államok a gazdaság élénkítését célzó óriási költségvetési kiadások hatására. A jelentés Magyarországgal külön nem foglalkozik.
A második hullám súlyosabb hatást gyakorolhat a vállalatokra, mint a járvány első hulláma – vélekednek a Portfolio által megkérdezett munkáltatói szervezetek. A vállalatok egy része mostanra tartalékainak végére ért, a kilátások bizonytalanok, a kormányzati támogatások kifutnak, ezért újra leépítésben gondolkodnak. A cégek azt szeretnék, ha a második hullám közepette kitartanának vagy újraindulnának a kormányzati támogatások, a vírus ugyanis "nem ismeri a naptárat". A fertőzés növekedése azzal járhat, hogy egyre több cég nem tudja fenntartani a termelés folytonosságát a következő időszakban. A vállalatok rendszeresen tárgyalnak a kormánnyal a lehetséges megoldásokról, egyelőre csak annyi biztos, hogy a járvány második hulláma már itt van, az új intézkedésekre viszont még várni kell.
Van olyan forgatókönyv, hogy egyikőjük sem nyer egyértelműen.
Gyakorlati, jól bevált módszerek.
Úgy beszél, mintha nyert volna az államban.
Tardos Gergelyt, az OTP Bank elemzési központjának igazgatóját kérdeztük.
Simák Pál a Portfolio Checklistnek nyilatkozott a Hitelezés 2024 konferencián.
Czímer Gábort, az Új Szó belpolitikai újságíróját kérdeztük a Szlovákiában kialakult helyzetről.
